Ébredés:
Reggel eléggé korán
keltünk. Gyönyörű napra ébredtünk ismét. Mai célpontunk nem más volt mint a
Kotori-öböl. Mivel Horvátország majdnem legdélebbi részén voltunk, így csak
alig 100km re volt tőlünk Montenegró és Kotor. Kár lett volna kihagyni ezt a
csodálatos helyet, ha már ilyen közel vagyunk hozzá.
A
Prevlaka-félsziget:
Reggeli után
összekészültünk, és már autóztunk is a part mentén délre. Dubrovnikból kiérve
még több kisebb település mellett haladtunk el, de érezhető volt, hogy erre már
nincs akkora turizmus. Elértük az ország leg délibb pontját, ahol egy tengerbe
nyúló félsziget volt, a Prevlaka. Ezt sajnos nem tudtuk meglátogatni, mert le
volt zárva a gyalogosok és az autósok elől is. A Prevlaka-félsziget keskeny földnyelv Horvátország déli csücskében,
az Adriai-tengeren, a Kotori-öböl bejáratánál. Státusza vitatott, Jugoszlávia
felbomlásától Szerbia és Montenegró is magáénak tekintette. A legutóbbi délszláv
háborúban a szerb és horvát haderő felváltva birtokolta, de ennek a
történelméről éppen csak a félsziget elhagyott épületei mesélnek. Jelenleg
parknak van minősítve, ahol sorompó zárja az utat a látogatók előtt. Súlyos
harcok után 2002-ig ENSZ-kormányzás alatt állt, ekkor Horvátországnak ítélték. Montenegró
ma is magának követeli. Déli csúcsán a romos Punta d'Ostro erőd található,
melyet 1859-ben kezdtek építeni a Habsburg Birodalom hadserege számára. A
stratégiailag fontos helyen lévő erődítményből kiválóan ellenőrizhető volt a
Kotori-öböl hajóforgalma. A második világháborúban jelentősen megsérült. Az
erődtől délre az öböl bejáratánál fekszik Mamula kicsiny szigete, amin szintén
egy erőd áll.
Montenegró:
Néhány perc autózás
után elértük a Montenegrói határt. Az útlevelekkel akadálymentesen történt az
átkelésünk. Montenegró független
állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5.
állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Dél-nyugaton
az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina,
északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010.
december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. Montenegró európai
viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben.
Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén.
Legnagyobb öble a Kotori-öböl.
Végig a part mellett haladtunk, mire elértük az
első nagyobb települést, Herceg Novit. A parton útközben megálltunk nézelődni,
csigákat gyűjteni. Égig törő hatalmas hegyek és sziklafalak magasodtak fölénk.
Káprázatosan szép volt a táj. Még néhány kilométer után el is értük Kotort.
Az öböltől
északnyugatra az Orjen-, délkeletre a Lovćen-hegység magasodik. Kotor régi mediterrán
kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztia által építtetett
lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét
élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma
alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét.
Kotor jelentős turisztikai célpont. A városfallal körülvett középkori
városközpont (a Kotori-öböllel együtt) kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel,
kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Sok
egyéb látnivalója is van, mint például a román stílusú Szent
Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5
kilométer hosszan övezik a várost. Egy temető melletti parkolóban hagytuk a
kocsit, itt nem kellett fizetni. A város középkori városfalai egészen a 260
méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)-erődítményéig húzódnak, ahová a
kissé fárasztó hegymászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az
egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt. Ez nekünk időhiány miatt most
kimaradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése