Újra
úton:
Hessegettem a
szúnyogot. Valamiért éjjel mindig megtalál egy. Majdnem tíz óra volt mire
felkeltünk. A tegnapi nap kissé belenyúlt az éjszakába. Reggeli után fürdés
következett a strandon. Egyből az apartman mellett volt egy másik fürdőhely is,
de az szigorúan csak úszóknak, mert itt bizony már mély volt a víz. Nagyjából
dél körül lehetett mire elindultunk ismét Dubrovnikba hogy meglátogassuk az
óvárost, és megnézzünk pár helyi nevezetességet, amik éjjel zárva voltak. Ismét
a kikötőnél találtunk helyet, ahova estig parkolójegyet is váltottunk. Innen
ismét gyalogoltunk az óváros felé. Útközben meglátogattunk egy eldugott sziklás
strandot is. Hosszú lépcsősoron lehetett lemenni a meredek partoldalon a
fürdőhelyig. A tájat pálmafák és kaktuszok díszítették. A kis kitérő után
hamarosan el is értük a célunkat, az óvárost.
Ismét rengetegen
voltak. A kapunál utcazenészek csinálták a hangulatot. Annyira megtetszett a
muzsikájuk hogy meg is vettem három cd-jüket, valamint egy fotó erejéig is
összeálltunk. A zenekart The Fortressnek hívták. Angolul tudtak csak, de
szerencsénkre egy magyar fiú épp arra járt és segített fordítani. Elmondták
hogy Horvátország dél baranyai részéről jöttek. Gyakran járnak ide le zenélni.
Az ősi Dubrovnik 598 és 615 között
lett alapitva. Ezekben az években menekült az Epidaurus erődből a görög
legénység a szláv támadások elöl. Epidaurus a mai Cavtat területén
volt. Cavtat közelében van ma a Csilipi repülőtér. Miután
feltöltötték a városkát elválasztó tengerszorost, megerősödött a Ragusinum
nevet viselő új település. Szláv behatásra a Ragusa nevet veszi fel, majd a XII
században Dubrovnik (Dubrava = liget). Ragusa bizánc, majd 1205 után Velence
fennhatósága alá kerül. Magyarország fennhatósága 1358-1526-ig, a mohácsi
csatáig tart, majd a törökök balkán terjeszkedése idején Dubrovnik önnáló
kereskedelmi köztársaság lesz, nagy adóval váltva meg a kereskedelem
szabadságát. Dubrovnik a XIV és XV században érte el fénykorát. Ekkor minden nagyobb
balkáni városban konzulátusa volt. A XV. század közepén Dubrovniknak több mint
300 kereskedelmi hajója (gályája) szeli a tengereket és mintegy 40.000 lakosa
van. A
XVI és XVII században Dubrovnik, a szláv Athén. Vezető szerepe volt az
irodalomnak, szinművészetnek, szobrászatnak és műépitészetnek. Miután 1667.-ben szörnyű földrengés érte Dubrovnikot, hatalmát elveszti.
Napóleon csapatai 1808.-ban feloszlatják a köztársoságot. A dalmát királyság,
osztrák-magyar fennhatósággal 1814.-ben alakul meg. Az első világháború
befejeztével, 1918.-ban Dubrovnik a Szerb Horvát Szlovén Királysághoz
tartozik, I. Péter Király uralmával. A
második világháborúban Dalmáciát az olaszok szállták meg, hasonlóan mint
1943-tól Horvátország egyes részeit. Dubrovnik 1945-ben Horvát SzK-hoz tartozott, Tito föderativ Jugoszlávia
részeként. Tito halála után Jugoszláviában hatalomharc kezdődött és 1991-ben
Horvátország és Szlovénia kikiáltották függetlenségüket. Ebben a
szabadságharcban, amely 1991. októberétől 1992. májusáig tartott, a város
óriási károkat szenvedett. Ma már ezek a rombolások legnagyobb része újjá van
épitve, igy az óváros látogatható. Az óváros
késő középkori várfalakkal és bástyákkal van körülvéve. A ferencrendiek
temploma a kerengővel a XIV században épült. Abban az időben is itt működött a
ma múzeumként szolgáló patika, a 650 év előtti gyógyszertár hangulatával. A
dominikánusok kolostorát szintén a XIV század elején kezdték épiteni, gyönyörű
kerengővel és ma múzeummal. A Stradun (fő utca) végén áll a gótikus reneszánsz
Sponza – palota (XVI századból) majd jobbra a városi kávéház mellett a késő
gótikus Knežev dvor rektorpalota, 1435 és 1441 között épült. Ma egy része
múzeum, a dubrovniki hajózás emlékeivel. A barokk
szekesegyház, katedrális, a XVII századi földrengés után részben reneszánsz
stilusban lett átépitve . A szerb pravoszláv templom (1877.) mellett van az
ikonmúzeum. A katedrális melletti püspökpalotában Raffael, Tizián és Tiepolo
képei diszelegnek.
Visszafelé:
Kellemes tempóba visszaindultunk a kikötő
felé. Itt úgy döntöttünk hogy eszünk egy pizzát a helyi étteremben. Nagyjából
1600ft volt egy pizza. Fontos hogy napi egyszer meleg ételt is egyen az ember. Alig
negyed óra alatt ki is hozták a kaját. Nem mondom hogy nem ettem már jobbat, de
itt Dubrovnikba ennyi pénzért teljesen megfelelt. Miután végeztünk,
visszaindultunk a kocsihoz, majd a szállás felé vettük az irányt. Kis pihi
következett, majd lementünk fürdeni a partra a naplementében. Ismét egy
fantasztikus nap volt mögöttünk, teli élményekkel. Fáradtan dőltünk be az
ágyba, hogy kipihenjük magunkat. Kellet is a pihenés, ugyanis holnap reggel
indulunk a Kotori-öbölbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése