Az indulás előtt
Talán már tavasszal tervbe került az, hogy tegyünk egy kirándulást a Visegrádi-hegységben. A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része. A középhegység középtája. A földrajzi nagytáj többi középtájától az különbözteti meg, hogy a Duna nyugati oldalán található. Dömösön foglaltunk szállást, párommal Renivel. Úgy terveztük hogy a környéken teszünk kisebb túrákat ebben a pár napban amíg itt tartózkodunk. Augusztus 20.-án buszoztunk le a szálláshelyig, Esztergomon keresztül. Első nap feltérképeztük a környéket és tettünk egy sétát a Duna parton.
Prépostsági romok
Felfedező utunkon megtekintettünk egy régi altemplomot, mely a huszadikai ünnep nap alkalmából ingyen látogatható volt. 12. századi román stílusú altemplom, melyet részlegesen rekonstruáltak. A prépostságot és káptalant 1107-ben Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg alapította a királyi kúria mellett. A török háborúk alatt elpusztult templom és monostor maradványait az 1970-es években tárták fel, a legjobb állapotban előkerült altemplomot az Országos Műemléki Felügyelőség részben rekonstruálta. A XII. század elején épült altemplom a Dunakanyar egyik kiemelkedő jelentőségű Árpád-kori műemléke. Az utazás a mai nap folyamán sokat kivett belőlünk ezért hamar nyugovóra tértünk. A szállásadókról sok mindent nem tudok írni, mert teljesen semlegesek voltak számunkra. Össze sem lehet hasonlítani a Fertőrákosi szálláshelyen tapasztalt vendégszeretettel ezt a helyet.
Dömös - Szentfa-kápolna - Rám-szakadék - Lukács-árok - Vadállókövek - Prédikálószék – Dömös
Táv: 25,1 km
Szintkülönbség: 792m up
Korai indulás
Korán keltünk fel. Szép front utáni időnek indult a mai nap. Megreggeliztünk, és elindultunk az első tervezett kirándulásunkra. Mai cél a Rám-szakadék végigjárása volt, illetve a Prédikálószék meghódítása. A korai indulás oka az volt hogy elkerüljük a nagy tumultust, ami a szakadék környékére jellemző. A helyi boltban némi élelmet vettünk magunkhoz, és elindultunk a Rám-szakadék felé a zöld turistajelzést követve. Utunk a Malom-völgyön keresztül egészen a Szentfa-kápolnáig vezetett.
Szentfa-kápolna
A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi azóta is a kis tisztás mellett.
A kápolnától tovább követtük a zöld turistajelzéseket, melyek a Rám-szakadék felé vittek minket. A szakadék Dömös közigazgatási területén található. A Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik. Fontos megjegyezni hogy aki idejön túrázni az megfelelő bakancs nélkül semmiképp ne tegye. Többször a folyóban vagy annak medrében haladtunk felfelé. Rendkívül jól kiépített korlátok segítették a haladásunkat. Néhány helyen létrákon kapaszkodtunk fel egy magasabban fekvő sziklára, hogy onnan haladhassunk tovább. Csodálatos látványban volt részünk a vízesésekkel, kidőlt fákkal és magas sziklafalakkal tarkított szurdokvölgyben. A Rám-szakadék csak alulról felfelé járható. A tetejére érve megpihentünk, majd ismét tovább indultunk most már a sárga turistajelzést követve a Lukács-árkon át egészen vissza a Szentfa-kápolnáig. A Lukács-árok nagyjából párhuzamosan fekszik a szakadékkal. Visszaérve a pihenőhelyhez megkerestük a piros turistajelzést, és immár azt követve elindultunk a Prédikálószék felé.
Utunk a csúcsig végig nagyon meredek volt. Pár száz méter után elértük a Vadállóköveket. A Vadálló-kövek a vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése. Anyaguk vulkanikus eredetű, andezit. Mintegy 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés eredményeként jöttek létre. A Vadálló-kövek a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 m magasságban Dobogókő és a Dunakanyar között. A sziklák nevei fentről lefelé haladva: Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Szélestorony és Nagytuskó. A Vadálló-kövekről igen szép kilátás kínálkozik mind a Dunára és a Börzsöny-hegységre valamint Dobogókőre. Tovább haladva végig nagyon meredek terep fogad minket. Gyerekkel semmiképp ne kiséletezzük meg megmászni a hegyet, nagyon veszélyes. A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével. A hegytetőn felállított kereszt és a szikla közelében pihenésre és piknikezésre alkalmas padok és asztalok állnak a kirándulók rendelkezésére. A 639 m magas Prédikálószék a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa.
Egy kicsit szusszantunk, majd elindultunk visszafelé ugyanazon az úton mint amelyiken feljöttünk. A Szentfa-kápolna után visszaindultunk Dömös felé a szállásra. Nagyon elfáradtunk, elég kemény volt a mai túra, de a természet csodái kárpótoltak minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése